1897-ben járunk, az izlandi lány, Sigurlína élete szakadatlan munka, sivár jövő vár rá. De őt nem abból a fából faragták, hogy lemondjon az álmairól, és amikor a krimiszerű események lehetővé teszik, egy merész döntéssel saját kezébe veszi a sorsát, és elszökik a monoton hétköznapok elől. Hihetetlen kalandokba sodródik: útja Manhattan előkelő köreibe, a Metropolitan Múzeumba és a korabeli New York legmélyebb bugyraiba vezet. Hősünk körül lassan szorulni kezd a hurok; a reykjavíki hatóságok nyomoznak utána, és már senki sem tudja, hogy kicsoda is ő valójában: senki vagy valaki; tolvaj, kalandor, szélhámos vagy az új idők hírmondója és elkötelezett hazafi? A mű alapötletét egy szélhámosnő, Sigríður Einarsdóttir Magnússon valós története adta, aki kézimunkát és olcsó izlandi ezüst ruhadíszeket igyekezett irreálisan magas áron eladni először Angliában és Skóciában, majd az 1893-as chicagói világkiállításon. Pálsdóttir hősnője, Sigurlína azonban nem tűnik kalandornak, inkább sorsa ellen lázadó, bátor és önálló fiatal nőnek, aki merész elhatározása miatt, amivel elszökik a monoton hétköznapok elől, hihetetlenül fordulatos események sodrába kerül. Rejtélyek és véletlenek követik egymást, és felvetődik a kérdés: vajon mi adja legnagyobb becsben tartott kincseink értékét; tudományos jelentőségük, vagy az őket övező, megkapó történetek? Mennyit ér a kultúra? És mennyit ér az ember?