Trevor Noah - Bűnben születtem

 


A The Daily Show világszerte népszerű műsorvezetőjének elképesztően vicces és szívbemarkoló története.


Trevor Noah valószínűtlen úton-módon jutott el a dél-afrikai apartheidből a The Daily Show asztala mögé, és már a születése is bűncselekménynek minősül: fehér svájci apa és fekete xhosza anya gyermekeként jött világra egy olyan időszakban, amikor öt év börtönbüntetéssel sújthatták az ilyen családokat. Szülei vétségének élő bizonyítékaként első éveit zárt ajtók mögött töltötte, mert anyja szélsőséges és nemegyszer abszurd mértékben rejtegette a kormányzat elől, amely egyik pillanatról a másikra elvehette volna tőle. Dél-Afrika fehér zsarnoksága alól felszabadulva pedig Trevor és édesanyja nekivágott a nagy kalandnak, hogy nyíltan, szabadon, a több évszázados viszontagságokon felülkerekedve megragadják új lehetőségeiket.


A Bűnben születtem főhőse egy rosszcsont kissrác, aki nyughatatlan fiatalemberré érve keresi magát a világban, ahol a puszta létezését is megkérdőjelezik. A könyv nem csak róla szól, hanem rettenthetetlen, lázadó szellemiségű, mélyen vallásos édesanyjával való kapcsolatáról is. Az asszonyról, aki mindenáron ki akarta menteni fiát a nyomor, az erőszak és bántalmazás körforgásából, amely veszélybe sodorta az életét.

Tom Phillips - A világ hülyéi

 


Hogyan cseszett el mindig mindent az emberiség


A ​modern ember hatalmas eredményeket ért el a legutóbbi hetvenezer évben, amióta a Földön él. Művészet, tudomány, kultúra, kereskedelem – az evolúciós tápláléklánc igazi győztesei vagyunk. Ám nem mindig volt könnyű a menet, és néha – tényleg csak párszor – sikerült úgy istenigazából elcsesznünk.

Történelmet, tudományt, politikát és popkultúrát egybegyúrva izgalmas eszmefuttatásokat olvashatunk az emberiség legdicsőbb és legsötétebb pillanatairól. Például Lucyről, legelső ősünkről, aki egy fáról lezuhanva halhatott meg. Vagy Ming Cseng-tö császárról, aki a lámpásfesztivál idején a palotában raktározta a puskaporkészletét. Vagy éppen egy bizonyos osztrák hadseregről, amelyik egy részeges éjjelen önmagát bírta megtámadni.

A világ hülyéi atyaian emlékeztet bennünket arra, hogy a legapróbb hiba is képes változtatni a civilizáció menetén.

Silvia Zucca - Asztrológiai útmutató összetört szíveknek


 Alice, az idealista és kissé lökött Mérleg egy feltörekvő tévécsatornánál egyengeti karrierjét. Előző pasija, egy szabadságmániás Vízöntő épp most jelentette be, hogy eljegyzi új barátnőjét, aki ráadásul terhes. Ha még ez nem lenne elég, a csatorna felvesz egy önimádó Oroszlánt, hogy leépítse az oda nem illő munkatársakat. Alice retteg új főnökétől, de ez nem akadályozza meg abban, hogy fülig beleszeressen.

A lány egyetlen reménye, hogy új barátja, Tio mindent tud az asztrológiáról, és bölcs tanácsokkal látja el őt mind a munka, mind a szerelem terén. Alice el akar menekülni az Oroszlán iránt érzett vonzalma elől, hát beleveti magát az élet sűrűjébe, ahol szexmániás Nyilasokkal, higgadt Bikákkal, kitartó Kosokkal, hazug Halakkal és bosszúszomjas Skorpiókkal hozza össze a sors. Tiónak sikerül annyira a zodiákus bűvkörébe vonnia Alicét, hogy az már zöldségest és orvost is a születési képlete alapján választ, mígnem legjobb barátnője, a gondoskodó Rák orvoshoz viszi horoszkópfüggősége miatt

S. D. Perry - Uncharted


 A mozifilm hivatalos regényváltozata


BÁTRAKÉ A SZERENCSE


Nathan Drake mindig is a kincsek megszállottja volt, és az olyan helyeké, amelyek semmilyen térképen nem találhatók meg. Nem odavesztek, csak elvesztek. Amikor Victor „Sully” Sullivan tapasztalt kincsvadász megkeresi az ifjú Nate-et egy régi térképpel, amely elvezetheti őket a legnagyobb kincshez, amelyet eleddig még senki nem talált meg, a két férfi epikus kalandba kezd, amely átível a világon. Együtt próbálják felkutatni Magellán elveszett aranyát… és remélik, hogy útközben talán megtalálják Nate rég eltűnt bátyját is.

Anna Woltz Könyvek

Soraya M. Lane Könyvek

Joanne Greenberg - Nem ígértem rózsakertet

 


Ez a könyv is a hatvanas években keletkezett, mint két híres társa, Sylvia Plath Az üvegburá-ja és Ken Kesey film- és színdarab-változatában is nagy sikerű műve, a Száll a kakukk fészkére. Joanne Greenberg regénye is a bestsellerlisták élére került, sikeres film is készült belőle, Bibi Andersson és Kathleen Quinlan játszotta a két főszerepet, a pszichiáter doktornőt és betegét, Deborah-t, a tizenhat éves skizofrén lányt. Fried doktornő Hitler elől ment Amerikába, Deborah Blau nagyapja még a múlt század végi szegénység elől, Lettországból. Ugyanazzal a dühödt makacssággal, amivel meggazdagodik, elégtételt is akar venni a sorstól minden fiatalkori sérelemért. Ezért van Deborah-nak egy tucat kézzel hímzett selyemruhája, német nevelőnője, ezért jár télen a legjobb iskolába, nyáron a legjobb táborba. Szülei sokáig nem sejtik, hogy dédelgetett csodagyermeküket annyira megviseli a világ hazugsága és kegyetlensége – az orvosoké, akik ötéves korában tumort operálnak ki belőle, a nagyapáé, aki családja zsarnoka, a nyári táboré, ahol a zsidó kislányt kiközösítik –, hogy a betegségbe, a maga teremtette külön világba, az őrületbe menekül előle.

Az elmegyógyintézet: egyfajta felszabadulás. A betegek úgy érzik, itt végre önmagukat adhatják. De a halvány remény is ott ólálkodik közöttük. Kínozzák magukat és egymást, de a szeretet és a barátság is megterem ebben a külön világban, amelynek megvannak a maga saját törvényei. Fried doktornő tudja és lassanként a lány szüleivel is megérteti, hogy a gyógyulás csak hosszú, keserves munka eredménye lehet, és némelyik stációja az épelméjűek világa felől nézve inkább rosszabbodásnak hat. Nem áltatja betegét, „nem ígér neki rózsakertet” – és az őszinteség végül is megteszi a hatását.

Jezsi Tumanovszkij - Menekülés a valóságba

 


A S.T.A.L.K.E.R. sorozat nagy sikerű szerzője, Jezsi Tumanovszkij, a fiatal nemzedékhez tartozó író ebben a regényében a jelenkor fájdalmasan aktuális és sokszor zavarba ejtő kérdéseit szegezi nekünk.


Hol húzódik a határ a valódi és a virtuális világ között? Miféle játékmesterek irányítanak minket mindkét világban? Vajon csak egy hajszálra vagyunk attól, hogy a kényelmes fotelünk és monitorunk komfortzónájából hirtelen és akaratunkon kívül, valódi harcmezőn találjuk magunkat, egy igazi háborúban? Sokszor ellaposodott életünk elől a kibertérbe menekülve megtalálhatjuk-e a barátságot, a bajtársiasságot, a szolidaritást, a mások iránt érzett felelősséget, illetve az igazi bátorságot önmagunkban? Valóban csupán egy tisztítótűzként működő újabb háború ébreszthetne rá minket arra, hogy melyek az igazi értékeink? Ennyire nem változtunk volna? Ennyire magányosak és kényelmesek lennénk? Megállnánk-e a helyünket, ha csak magunkra lennénk utalva? Megannyi kínzó kérdés, amit az író, az orosz hagyományokhoz hűen, finom iróniával és tragikomikumba hajló, igen szórakoztató módon tár elénk. Ámde főhőséhez hasonlóan minket is csapdába csal, mert csak látszólagos válaszokat kapunk. Az igazi megoldásokat nekünk kell megtalálnunk, méghozzá egyre sürgetőbben.

Jenny Mustard - Okay Days – Nélküled nem megy

 


„Inkább egy pocsék nap veled, mint egy átlagos nélküled.”


Londonban beköszönt a nyár, és két fiatal útjai évek múltán ismét keresztezik egymást. Samantha huszonnyolc éves, gondtalan, minden ízében kaotikus, és elsöprő erővel veti bele magát a gyakornoki munkába egy brit marketingügynökségnél. Lucas huszonhét éves, érzékeny, hidegvérű, és próbálja egyben tartani felnőtt élete széteső darabjait. Amikor egy házibuliban újból találkoznak, az évekkel korábban kipattant szikra megint lángra kap közöttük, de tudják, hogy a kapcsolatuk csak rövid időre szól, mert Samnek hamarosan vissza kell térnie Stockholmba.

Jean-Jacques Felstein - Auschwitz hegedűse

 


A kicsi Jean-Jacques alapvető élménye édesanyja távolléte és hidegsége. Ahogy idősebb lesz, a családi asztalnál elejtett szavakból, kihallgatott beszélgetésfoszlányokból és legfőképpen a hallgatásból, az asztal melletti üres helyekből bontakozik ki előtte a történet, amit korán meghalt édesanyjával esélye sem lesz megbeszélni.

Anyja, Elsa 1943-ban került Auschwitzba, ahol komolyzenei tudásának köszönhetően a női zenekar tagja lett. Milyen beteg és elvetemült elme hozott létre egy női zenekart a földi pokol kellős közepén? Hogyan létezhettek együtt az emberi teremtőerő legcsodálatosabb alkotásai Auschwitz embertelenségével? És hogyan élhette túl édesanyja a tábort, miközben olyan sok rokona, köztük nővére, Lydia odaveszett?

Jean-Jacques Felstein kontinenseken átívelő nyomozásba kezd, és a túlélőkkel folytatott beszélgetéseiből kirajzolódnak a folyamatos rettegésben zajló próbák, a zene vidám ütemére robotoló kényszermunkások, a végkimerülésig játszó zenészek és a komolyzenei darabokból ínyenc módjára válogató Mengele alakja. Emellett pedig megismeri anyját, ahogy sohasem láthatta: a húsz éves, érzékeny lelkű művészt, aki bár túlélte Auschwitz borzalmait, teljesen sosem szabadult meg a tábortól.