Kailin Gow - Bitter Frost

Az álom eljött megint, mint a nap a vihar után. Ugyanaz az álom volt, ami sokszor eljött,
ami áttört elmém ajtajan minden éjjel, gyermekkorom óta. Ez az a fajta álom volt, ami
minden lány álma, gondolom. Egy álom titokzatos világokról és rejtett kapualjakról, levelek
suhognak és zenélnek, amikor elzúgnak a szélben, és a folyók buborékolnak és tajtékoznak
titkokkal. Álmok, anyám mindig azt mondta nekem, a tudatalatti részét képviseli. A hely, ahol
a lelkünk igaz részeit tároljuk, távol a világ többi részétől. Édesanyám művész volt, mindig így gondolta. Ha ez igaz, akkor az én lelkem igazi őslakos volt ebben a különös és fantasztikus
világban. Sokszor éreztem ébren, hogy száműzetésben vagyok, valahogy, valahogy kevésbé
önmagam, kevésbé valós, mint amilyen az elvarázsolt álmomban voltam. Az igazi világ csak
egy álom, csak visszhang, és a csendes pillanatokban a nap folyamán ez szíven ütött: nem
vagyok itthon.
Lerázhatnám a gondolatot, persze, elengedhetném bután, ezt javasolja anya pszichiátere.....

Rajongói fordítás!
Köszönjük!!!

LETÖLTÉS